Állandó kiállítás

HAMAROSAN MEGNYÍLIK A HÖVEJI CSIPKEVARRÓK ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA

Elkezdtük. Lelkesen, nagy összefogással. "Neves" varróasszonyaink: Pócza Ági, Lőrincz Ági, Farkas Kati, Vörös Ildikó - Bartalné Szákovits Judit dekoratőr segítségével - rendezik a kiállítást... Ami persze még nincs készen, de tudjuk, ha mi valamit elkezdünk.... Örömünket tovább fokozza, hogy végre jogerős a Höveji Csipke Egyesület bírósági bejegyzése...a höveji csipke tovább él!

Kovács Győző, a Rábaközi Nyomda tulajdonosa felhelyezte a kis tablókra a csipkekészítés fázisait ábrázoló képeket. Az időt álló technikával készült képek sok látogatónk kíváncsiságát kielégítheti, arra a kérdésre adva választ, hogyan is készül a höveji csipke...

A nemzeté az álomcsipke

Forrás: kisalfold.hu

˝Csipkeálmok, álomcsipkék˝ címmel könyvet jelentetett meg a höveji önkormányzat, melynek apropóját a Hungarikum Bizottság által adományozott „kiemelkedő nemzeti érték" cím adta.

– Célunk és vágyunk, hogy a höveji csipke a napjainkra beérett elismerések mellett ismert is legyen ne csak szűkebb pátriánkban, hanem határainkon innen és túl is – fogalmazott dr. Némethné István Erzsébet höveji polgármester.

A rábaközi csipkefalu vezetője helyi rendezvényen beszélt a napjainkra jelentős hazai elismeréseket hozó höveji csipkéről.

A hagyomány bemutatására „Csipkeálmok, álomcsipkék" címmel könyvet jelentetett meg az önkormányzat. A kiadvány aktualitását a Hungarikum Bizottság minapi döntése adta, melynek értelmében a höveji csipke a „kiemelkedő nemzeti érték" címet viselheti.

Dr. Némethné István Erzsébet – Évek szívós munkája nyomán lett hivatalosan is elismert nemzeti érték a höveji csipke.

A Hungarikum Bizottság még március 18-i ülésén döntött az elismerő címről, melyről nemrég tájékoztatták levélben is Hövejt, a höveji vezetést.

A minap kiadott könyv – és természetesen az immár hivatalosan is elismert csipke – bemutatására és méltatására szervezett könyvbemutatót a falu. Itt Gecsei Edit szerző beszélt könyvéről (megemlítendők a képeskönyv fotósai is: Németh Péter, Bakody Máté és néhai Matusz Károly), majd V. Szalontai Judit néprajzkutató ismertette a kiemelkedő nemzeti értéket. Dr. Némethné István Erzsébet polgármester „Höveji csipkéért" emlékplakettet adott át a könyv alkotóinak és a „Kiemelkedő nemzeti érték" cím elnyerésében tevékeny szerepet játszó csipkevarróknak.

Hungarikum Bizottság tájékoztatója

Kara Ákos úr

Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság elnöke

és

Dr. Némethné István Erzsébet

részére

Tisztelt Kara Ákos Úr! Tisztelt Dr. Némethné István Erzsébet!

Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy a Hungarikum Bizottság a 2014. mácius 18-ülésén döntött „a höveji csipke” Magyar Értéktába való felvételére irányuló javaslatról. A döntés értelmében a höveji csipkének a  Magyar Értéktárba való felvételét a bizottság egyhangúlag támogatta.

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény  pontosan körülhatárolja a Magyar Értéktárba felvehető kiemelkedő nemzeti érték fogalmát. E szerint kiemelkedő nemzeti érték: olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert,  jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.

A bizottsági döntéssel a höveji csipke mostantól a kiemelkedő nemzeti érték kitüntető címet viseli, melyhez a magam és a Hungarikum Bizottság valamint a Titkárság minden dolgozója nevében szívből gratulálok.

Bármilyen kérdés merülne fel, kérem keressenek a lenti elérhetőségeken.

Tisztelettel,

Pappné Máté Zsóka

kommunikációs szakreferens

Hungarikum Bizottság Titkársága

Vidékfejlesztési Minisztérium

Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Tel: (+36 1)795 -5177

Fax: (+36 1)795 - 0096

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

www.elelmiszerlanc.kormany.hu/hungarikum

Megyei kincsek az értéktárban

Három Győr-Moson-Sopron megyei kulturális örökségünk is nemzeti rangot kapott. Hungarikum lett gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka, s bekerült a Magyar Értéktárba a höveji csipke, valamint a Nagycenk és Kiscenk közötti Széchényi hársfasor.

Forrás: www.kisalfold.hu

A höveji csipke tavaly novemberben az első megyerikum lett, most pedig a Magyar Értéktárba is bekerült, akár a magyar akác, a magyar akácméz, az Ajka kristály, a tárogató, valamint a Nagycenk és Kiscenk közötti Széchényi hársfasor. Tudni kell, hogy az erről szóló törvény alapján készülő listából a Hungarikum Bizottság kiválasztja a legszűkebben értelmezett hungarikumokat. Ezt a rangot Széchenyi István szellemi öröksége kapta – Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tegnapi bejelentése szerint – a Zsolnay porcelán és kerámia, a 100 Tagú Cigányzenekar, a Gundel-örökség, valamint a Pick téliszalámi mellett. 

 

Széchenyi István szellemi öröksége a nemzeté, Nagycenket pedig nemzeti zarándokhelynek tartják a helyiek.

Nagycenk polgármesterét, Csorba Jánost először arról kérdeztük, véleménye szerint Széchenyi István szellemi öröksége a nemzeté vagy Nagycenké inkább?

– Természetesen a nemzeté, Nagycenket pedig mi ennélfogva nemzeti zarándokhelynek tartjuk és úgy véljük, hogy aki meg szeretné ismerni a magyar történelmet, annak el kell jönni ide életében legalább egyszer – véli a polgármester. Csorba János tőlünk értesült a hírről, s túl az örömön bízik abban is, hogy a hungarikum cím utat nyit a fejlődés előtt.

A kastélyt, a múzeumot ugyanis kívül-belül fel kellene újítani, s ez nagyszabású beruházást igényel, amire láthattunk példát nemrég a fertődi kastély esetében. A Széchenyi-emlékhelynek milliárdokra lenne szüksége.

Kérdésünkre a polgármester elmondta: talán turisztikai szempontból is sokat jelent mindez, hiszen ez egyébként sem a múzeumok kora. Míg mondjuk a nyolcvanas években 100–120 ezer vendége volt évente a kastélynak, most 20–30 ezren látogatják – ahogy más múzeumokat is.

A hársfasort még Széchényi Ferenc apjának testvére, Antal telepítette. Fotó: Keszei István

Aki Nagycenkre jön, az megnézi az értéktárba került hársfasort is, amelyet még Széchényi Ferenc apjának – tehát Széchenyi nagyapjának – testvére, Antal telepített. A kastély építésével egy időben, 1754–1760 körül ültetett fák fejedelmi sora 2,4 kilométeren keresztül, 20 méter szélesen húzódik s a Fertő-tájjal együtt a világörökség részét képezi. Többször is megpróbálták a fák életét meghosszabbítani, s ha már igencsak látszanak is rajtuk az öregség jelei, velük együtt teljes a Széchenyi család hagyatéka. Ám biztos az is, hogy a szellemi hagyaték túléli a legvénebb hársfát is.

A höveji csipke eredetvédett is, már csak mintegy tizenkét varrónő készíti aktívan.

 
Nagyon örült a hírnek, amiről ugyancsak tőlünk értesült Hövej polgármestere. Némethné István Erzsébet szerint a következő lépés, amiért nagyon sokat fognak dolgozni, hogy hungarikummá váljon a höveji csipke, s ez a cél most egy mérföldkővel közelebb került.

– Az, hogy a nemzeti értéktár része, azt is jelenti, hogy az ország más tájain is jobban megismerhetik. Mert az szinte természetes, hogy aki mondjuk Franciaországból érkezik és a csipkék iránt érdeklődik, az eltalál hozzánk, de közben rossz az, hogy Vas megyében, Budapesten sokak számára ez mégis ismeretlen – tette hozzá.

A höveji csipke egyébként négy éve eredetvédett is, s földrajzi védettsége annyit tesz, hogy csak a faluban élők vagy az onnan elszármazottak használhatják az igazi höveji csipke emblémáját, s ezek a készítők már nincsenek is olyan sokan. A mintegy 25 varrónőből már csak mintegy 12-en készítik aktívan az Európa-szerte ismert darabokat, hiszen az idő haladtával sok idős asszony keze már elfáradt, szeme romlott. Akad mintegy 5–6 varrónő is, aki folyamatosan zsűrizik, tanfolyamot tart, amelyekre 8–12 jelentkező mindig akad.
 
Hiába nem hövejiek, s nem használhatják az emblémát, tevékenyen szeretnének hódolni a szép tradíciónak.