"Advent van, s átjárja lelkem
a szeretet és az emlékezés.
Rájövök ismét – tán ezredszer –,
hogy szépen élni gyakran túl kevés.
Szeretni szóban és tettekben,
hinni, remélni szüntelen.
Táplálni kell mosollyal, öleléssel,
hogy emléked hibátlan legyen." (Kassák Lajos)
Advent a várakozás időszaka. A keresztény kultúrában a karácsonyhoz vezető négy hetet jelenti. Négy héten keresztül minden vasárnap meggyújtunk egy gyertyát az adventi koszorún. Minden egyes gyertyával közelebb kerülünk az év legszebb ünnepéhez, a karácsonyhoz. Johann H. Wichern német evangélikus lelkész ötlete volt az adventi koszorú, aki az árva gyerekeknek szerette volna elhozni a karácsonyi várakozás örömét azzal, hogy egy kocsikerékre helyezett huszonnégy gyertyát, s december minden napján meggyújtott egyet egészen karácsonyig. A hétköznapokat pirossal jelölte, a vasárnapokat pedig fehér gyertyával, a tisztaság színével. A hagyományos adventi koszorú fenyőágakból készül és kör alakú, rajta négy gyertyával. A vallásos felfogás szerint minden gyertya külön jelentéssel bír. Az első, amelyet most meggyújtunk Ádám és Évát jelképezi, akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást, a hit gyertyája. A második a reményé, a harmadik az örömé, a negyedik pedig a szereteté. Minden vasárnappal több gyertya világít, ez szimbolizálja a fényt, amelyet a születő Jézus hoz az életünkbe.
„Lángra gyúl az első gyertya,
nézd, hogy táncol a fénye!
Ragyogása hitet ébreszt
minden ember lelkébe’. (Mentovics Éva)
ÁLDOTT, BÉKÉS, SZERETETTELJES VÁRAKOZÁST MINDENKINEK!