Ma a második gyertyát gyújtjuk meg az adventi koszorún. Ahogy az első gyertya, úgy a második színe is a lila, vagyis az advent liturgikus színe, de jelentése mégis eltérő az elsőétől. Ez a gyertya nem a hitet, hanem a reményt szimbolizálja. Az Úr reményt ébresztett a zsidóságban, hogy eljön a Messiás, aki közülünk való lesz. A második gyertya arra emlékeztet minket, ahogy az angyal hírül adta Máriának, majd Józsefnek is az örömhírt, hogy ők nevelhetik fel Isten fiát, Jézust.

Ahogy egyre közeledik a karácsony, úgy kell megnyitnunk a szívünket, lelkünket. Itt az ideje, hogy adjunk saját erőnkből másoknak is. Gondoljuk át, mi az, amit másokért tehetünk, sokszor egy kedves szó, egy apró mosoly, vagy bármilyen kicsi gesztus is jól eshet embertársainknak. Gyújtsuk meg a remény szikráját azoknak a lelkében, akiknek talán csak a mi bíztatásunk hiányzik ahhoz, hogy újra erőre kapjanak.

Az ünnep közeledtével a készülődés és a várakozás felfokozott hangulata szép lassan belopja magát dolgos hétköznapjainkba. Sok mindenre várakozunk: az első hóesésre, ma a gyermekek a Mikulásra, aztán a harmadik, negyedik gyertyagyújtásra, a gyermekek hazaérkezésére, az ajándékokra. Az örömteli várakozás jelképei az adventi koszorú és négy szál gyertyája, valamint a jászol, amely már a Fő utcán nálunk is megtalálható. A szeretet ünnepe mindenkiben más gondolatokat kelt, de így vagy úgy, valamennyiünk szívéhez elér.

Egyre kevesebb az olyan ünnep, amely valós tartalmánál fogva egy egész országot összefog, de a karácsony ilyen. Sőt egy egész kontinenst összefog, hiszen számtalan helyen ünneplik Krisztus születését. Fontosnak tartom, hogy ez az ünnep a helyi közösségeket is egybefogó esemény legyen. Ezért készülünk a közös foglalkozásokra, ünnepi alkalmakra, összejövetelekre. Ebből a szempontból mindennap lehetne karácsony!

Mindennapjainkban elég nagy a zűrzavar: a munkahelyeken az év végi zárások, a karácsonyi bevásárlások, a takarítás, ajándékkészítés, családi programok torlódnak egymásra. Mégis a közelgő ünnep egyre nagyobb fényességgel világít.

A Karácsony titka, hogy megmutassuk a szeretet útját. Az igazi szeretet a másik feltétel nélküli elfogadása és tisztelete. A szeretetben nem akarom megváltoztatni a másikat, csak tiszta szívvel szeretni és támogatni, s úgy szeretni, hogy az a másiknak is örömet okoz. Mindenki vágyik a megértésre és az odafigyelésre. Egy közmondás szerint, csak az képes tiszta szívből szeretni, akiben megvan az alázat, hogy elfogadjon is. Remélem, hogy sikerül mindannyiunknak úgy élni, hogy szeretettel viseltessünk egymás iránt, hogy életünkben ne legyen helye haragnak és gyűlölködésnek!

Sohase add fel a reményt, mert soha nem tudhatod, mit hoz a holnap. A rossz napok után jönnek a jók. (Lily Ebert)